Tanévzáró középiskolai igazgatói értekezlet - Arad - 2010. július 2.

Image

Image - Image
A tanév és az érettségi vizsgák befejeztével minden évben értékelo, visszatekinto összejövetelre gyulnek egybe a szegedi középiskolák aktív és nyugdíjas igazgatói. Ez alkalommal ennek helyszínéül Arad városát választották. Az oda- és visszaút, valamint a városi séták szabadságságharcos hangulatát Vida Róbert tanár úr felkészült és minden egykori politikai és harci rezdülésre kiterjedo szakszeru és értékelo jellegu „történelem órája” tette igen élvezetessé.

Tole tudjuk, hogy a ma már teljesen összeépült és azelott gyönyöru szoloktol környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedo világosi vár omladozó falai alatt – helyesebben a szolosi mezon – rakta le a fegyvert Görgey Artúr hada Rüdiger orosz tábornok elott 1849. augusztus 13-án. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. A magyarok megadásának módja szimbolikus jelentésként hordozta; a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári hadero gyozte le.  

Ez volt az egyik fo oka annak, hogy az osztrákok a magyar tábornokok részére a tábornokokat megilleto lopor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elo, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezojére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

Ferenc József Haynau számára adott utasítása szerint „ … a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedo mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.” Image

Image - Image

Haynau négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelembol – mert korábban ténylegesen nem harcolt császári hadero ellen, illetve császári csapat elott tette le a fegyvert – a katonához méltó golyó- és lopor általira változtatta.

Az aradi 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának elso évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe. A kivégzés pontos helyén emlékoszlop áll, amelyen az igazgatói társulat jelenlétében Kardos János irodavezeto és Gál Béla igazgatói munkaközösség-vezeto koszorút helyezett el. 

Az aradi Alföld címu napilapban 1867. június 16-án – egy héttel I. Ferenc József megkoronázása után – jelent meg az elso felhívás emlékoszlop felállítására. 1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskobol készült emlékoszlopot a kivégzés helyszínén, amelyet 1874-ben megmagasítottak egy gúla alakú oszloppal. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték, ez látható ma is, ezt koszorúztuk meg. Az obeliszk alapjában a vértanúk földi maradványait orzi.

Az aradi vértanúk emlékéhez hozzátartoznak a tiszteletükre készített emlékhelyek, emlékmuvek, amelyek a korabeli Magyarország területén helyezkednek el. A legismertebb a Huszár Adolf, illetve Zala György által készített és Aradon felállított Szabadság-szobor.

Image

Image - Image
Arad város által 1867-ben létrehozott szoborbizottság az elkészítendo emlékmure Huszár Adolf tervének ítélte az elso díjat. A terv a szobrász idoközbeni halála miatt nem valósult meg. Arad városa az emlékmu befejezését a fiatal Zala Györgyre bízta.

Zala az eredeti tervektol eltérve, saját muvészi alkotásává formálta a szobrot. Eloször az Ébredo szabadság alakja készült el, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport foalakja, a Hungária. A szobor ünnepélyes felavatására 1890. október 6-án került sor a város foterén, a Szabadságtéren.

Az elso világháború, a trianoni békediktátum – Arad Romániához csatolása – után az aradi Szabadság-szobor Magyarország feldarabolását csak néhány évvel élte túl. 1925-ben elbontották és darabjait eloször a helyi tuzoltólaktanyába, majd az aradi várba szállították. 1999. október 6-án a Magyarország és Románia között létrejött megegyezés alapján a román kormány a Szabadság-szobrot a minorita rendház udvarára szállíttatta. Itt kezdodött meg a restaurálás folyamata is. 

2004-ben Adrian Nastase kormánya, több országgyulési képviselo tiltakozása ellenére, jóváhagyta a Szabadság-szobor felállítását a román-magyar megbékélésnek szentelendo – erre a célra kialakított – emlékparkban. A szobor immár második leleplezése az új helyen – a Tuzoltó téren – 2004. április 25-én történt. Image
Image - Image
Az ünnepségen magyar részrol beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és az Országgyulés alelnökeként Dávid Ibolya. Románia képviseletében a muvelodési és egyházügyi miniszter, valamint Arad város polgármestere beszélt. Az Európai Uniót Jonathan Scheele, az Unió romániai nagykövete képviselte.