Aradra kihelyezett tanévzáró igazgatói értekezlet - 2011. június 3.

A tanév vége felé közeledve minden évben értékelo, visszatekinto összejövetelre gyulnek egybe a szegedi önkormányzati fenntartású általános iskolák igazgatói és a velük napi kapcsolatban levo Oktatási, Kulturális és Sportiroda, valamint a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának vezeto munkatársai. tanevzaro_arad_01

tanevzaro_arad_01
Ez alkalommal ennek helyszínéül a történelmi kötodés okán Arad városát választották. Az oda- és visszaút, valamint a városi séták szabadságságharcos hangulatát idézo – a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium nagyhíru tanára – Vida Róbert tanár úr részletekig felkészült és minden egykori politikai és harci rezdülésre kiterjedo, a történelmi múltra összefüggéseiben visszatekinto, jelenre és jövore elorevetíto, szakszeru és értékelo jellegu „történelem órája” tette igen élvezetessé.

Utunk elso hivatalos állomása az aradi Közigazgatási Palotába (Városházába) vezetett, amely jelenleg a Polgármesteri Hivatalnak, a Megyei Tanácsnak és a Prefektúrának ad otthont és Pékár Ferenc tervei alapján 1872-74 között építették. Stílusa a flamand újreneszánsz és a késoközépkori városházak stílusát ötvözi. Az épület U alakú, tornya 54 m, óraszerkezetét Svájcból hozták 1878-ban. A toronyóra mechanizmusa minden egész órában egy hazafias dalt játszik. A palota elotti teret 1989 decembere óta a Forradalom tere nevet viseli. A tér közepén egy emlékmu és egy feszület áll az elesett hosök emlékére.

A városházán a város alpolgármestere, a közismert romániai magyar politikus, Bognár Levente fogadott bennünket. tanevzaro_arad_02

tanevzaro_arad_02
Lenyugözoen szép magyarsággal, oszinteséggel és nagy városszeretettel mutatta be a szeged nagyságú város múltját és jelenét, a városházát, a város meghatározó fejlodését biztosító egykori polgármestereket, akiknek arcképe díszíti a városházát. Betekintést kaptunk a város gazdasági, kulturális és oktatási helyzetébe is. Érzékelhettük, hasonló nehézségekkel küzdenek, mint mi.

Városi séta keretében látogatást tettünk az aradi Kultúrpalotában. A palotát a Kölcsey társaság kezdeményezésére építették 1911-13 között. Építészetileg több stílus keveredése jellemzi. Felismerheto a klasszicista, olasz reneszánsz, és francia gót, ugyanúgy, mint a francia barokk és a román. A kupola boltozatán a Naprendszer és a Halley üstökös látható. Ebben az épületben találhatók az Aradi Filharmonikusok, a Történelmi múzeum, és a Természettudományi múzeum. A palota hangverseny-terme olyan nagy neveket látott vendégül, mint Richard Strauss és Bartók Béla.

tanevzaro_arad_04

tanevzaro_arad_04
Arad régi színházában – amit most nem láthattunk – Délkelet-Európa egyik legrégibb színházában játszott Déryné Széppataki Róza (1793-1872) is. A színház dicso múltjára emlékezteto márványtábla már nem látható a falon. A muemléknek nyilvánított épület még nincs restaurálva. 1868-ban a város vezetosége eldöntötte, hogy új városházát és új színházat épít. Így 1872-ben elkezdték és 1874-ben adták át a háromszintes neoklasszikus épületet. Óriási nézotere 1.200 ember befogadására volt képes. A megnyitón jelen volt maga Ferenc József is. Hét évvel az átadás után az épület kigyulladt, az újraépítést Halmay Andor építészre bízták. A jelenlegi nagyterem 562 férohelyes. 1959-ben egy újabb tuzvész után felújították az épületet, ekkor kapta a dombormuvekkel díszített homlokzatot. Innen indult fényes útjára Jávor Pál színmuvész is. Látogatásunkkor éppen a színház lépcsojén zajlott a friss, taláros fogorvosok doktorrá fogadásának „sapkafeldobós” jelenete.

A színház mellett láttuk az 1840-ben Franz Mahler építész tervei alapján épült Ardeaul szállodát. Az épület helyén már a XVIII. században is vendégfogadó állt, itt volt a postakocsi-járat aradi megállója. Egészen 1868-ig az épület elott álltak meg a Maros-völgye felol érkezo postakocsik, mindaddig, amíg át nem adták a forgalomnak az Arad-Gyulafehérvár közötti vasútvonalat. A szálloda nagytermében koncertezett Liszt Ferenc, ifj. Johann Strauss, Johannes Brahms és Pablo Casals csellómuvész is. Az idok folyamán a szálloda vendége volt Ferenc József, Ady Endre és Arany János is.tanevzaro_arad_06

tanevzaro_arad_06

Az 1847-ben épült református templomban kötött 1901-ben házasságot a kenderesi középbirtokos nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt és az arad-környéki birtokos család leánya, jószási Purgli Magdolna.

tanevzaro_arad_07

tanevzaro_arad_07
Az aradi vértanúk emlékéhez hozzátartoznak a tiszteletükre készített emlékhelyek, emlékmuvek, amelyek a korabeli Magyarország területén helyezkednek el. A legismertebb a Huszár Adolf, illetve Zala György által készített és Aradon felállított Szabadság-szobor.

Arad város által 1867-ben létrehozott szoborbizottság az elkészítendo emlékmure Huszár Adolf tervének ítélte az elso díjat. A terv a szobrász idoközbeni halála miatt nem valósult meg. Arad városa az emlékmu befejezését a fiatal Zala Györgyre bízta. (Szintén Zala György készítette az 1914-ben állított szegedi Deák Ferenc szobrot is) Zala az eredeti tervektol eltérve, saját muvészi alkotásává formálta a szobrot. Eloször az Ébredo szabadság alakja készült el, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport foalakja, a Hungária. A szobor ünnepélyes felavatására 1890. október 6-án került sor a város foterén, a Szabadságtéren.

Az elso világháború, a trianoni békediktátum (amelynek éppen most van az emléknapja, június 4-én a 91. évfordulója) Arad Romániához csatolása után az aradi Szabadság-szobor Magyarország feldarabolását csak néhány évvel élte túl. 1925-ben elbontották és darabjait eloször a helyi tuzoltólaktanyába, majd az aradi várba szállították. 1999. október 6-án a Magyarország és Románia között létrejött megegyezés alapján a román kormány a Szabadság-szobrot a minorita rendház udvarára szállíttatta. Itt kezdodött meg a restaurálás folyamata is.

2004-ben Adrian Nastase kormánya, több országgyulési képviselo tiltakozása ellenére, jóváhagyta a Szabadság-szobor felállítását a román-magyar megbékélésnek szentelendo – erre a célra kialakított – emlékparkban. A szobor immár második leleplezése az új, a jelenlegi helyen – a Tuzoltó téren – 2004. április 25-én történt. Az ünnepségen magyar részrol beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és az Országgyulés alelnökeként Dávid Ibolya. Románia képviseletében a muvelodési és egyházügyi miniszter, valamint Arad város polgármestere beszélt. Az Európai Uniót Jonathan Scheele, az Unió romániai nagykövete képviselte.

A városháza elott leparkolt buszhoz visszafelé ballagva megtekintettük a Pádovai Szent Antal templom monumentális épületét, amely 1902-1904 között, Tabacovics, Emil tervei alapján készült. A reneszánsz stílusú kupolás 56 m magas templom a Minorita templom helyére épült. A bejárat boltíves oszlopos és a kapu felett Michelangelo "Kegyelet" címu szobrának hiteles másolata kapott helyet. A fehér márványoltáron Padova-i Szent Antal életébol inspirált freskó látható. A templom orgonája különleges hangzásvilágát a 40 tollantyúnak és 1.200 hangcsonek köszönheti. A templomban 3 nyelven, magyarul, románul valamint németül tartják a szertartásokat.

Az 1849-es események miatt Aradot úgy is nevezik, hogy a „Magyar Golgota”, tanevzaro_arad_08

tanevzaro_arad_08
ugyanis itt végezték ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezeto haditisztjeit. Oket ma az aradi 13 néven ismerjük, holott 16-an voltak… Ha visszamegyünk 1131-hez, láthatjuk, hogy II. Béla felesége is itt gyilkoltatta meg azt a 68 fourat, akik a férjét megvakíttatták. Vida tanár úr elmondta, hogy a ma már teljesen összeépült és azelott gyönyöru szoloktol környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedo világosi vár omladozó falai alatt – helyesebben a szolosi mezon – rakta le a fegyvert Görgey Artúr hada Rüdiger orosz tábornok elott 1849. augusztus 13-án. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. A magyarok megadásának módja szimbolikus jelentésként hordozta; a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári hadero gyozte le. Ez volt az egyik fo oka annak, hogy az osztrákok a magyar tábornokok részére a tábornokokat megilleto lopor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elo, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezojére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

Ferenc József Haynau számára adott utasítása szerint „ … a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedo mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.” tanevzaro_arad_09

tanevzaro_arad_09
Haynau négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelembol – mert korábban ténylegesen nem harcolt császári hadero ellen, illetve császári csapat elott tette le a fegyvert – a katonához méltó golyó- és lopor általira változtatta.

Az aradi 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának elso évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe. A kivégzés pontos helyén emlékoszlop áll, amelyen az igazgatói társulat által énekelt Himnusz hangjai kíséretében Kardos János irodavezeto és Szalai József igazgató – aki egyben az igazgatói munkaközösség-vezetoje (doyenje) is – koszorút helyezett el.

Az aradi Alföld címu napilapban 1867. június 16-án – egy héttel I. Ferenc József megkoronázása után – jelent meg az elso felhívás emlékoszlop felállítására. 1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskobol készült emlékoszlopot a kivégzés helyszínén, amelyet 1874-ben megmagasítottak egy gúla alakú oszloppal. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték, ez látható ma is, ezt koszorúztuk meg. Az obeliszk alapjában a vértanúk földi maradványait orzi.

tanevzaro_arad_10

tanevzaro_arad_10
Utunk utolsó történelmi állomásaként megtekintettük a földszintes, 1824 és 1838 között jórészt a Világosi vár köveinek felhasználásával klasszicista stílusban épült Bohus-kastélyt. Itt „írta alá” Görgey Artúr a feltétel nélküli megadásról szóló - írásban egyébként nem létezo - egyezményt 1849. augusztus 12-én. Ma Ioan Slavici és Emil Montia emlékmúzeumának ad otthont, de látható benne Görgey íróasztala is. Sajnos, mi nem tudtunk bemenni!

A kastélykertbol felnézve „megtekintettük” a 496 m magas hegyen látható Világosi-vár romjait. Kezdetben királyi vár volt, 1330-ban várnagya mentette meg Károly Róbert életét. 1458 oszétol 1459 júniusáig itt raboskodott Szilágyi Mihály, 1514-ben a parasztsereg, 1528-ban a törökök ostromolták. 1944 oszén ide vette be magát az I. Horthy Miklós Páncéloshadosztály egy visszamaradt egysége.

A „történelmi sétától” megfáradt igazgatói testületet késo délutáni ebédre és borkóstolóra invitálta a Marosvásárhelyi Egyetemen borászatot tanító Dr. Balla Géza tulajdonolta Wineprincess pincészet. tanevzaro_arad_12

tanevzaro_arad_12
tanevzaro_arad_11
tanevzaro_arad_11
Ménes, a hajdani híres történelmi borvidék Arad-hegyalján, hosszú ideig feledésbe merült a XX. század forgatagában.  A legendás vörös aszúk, a fuszeres Kadarkák, az egykoron Európa-szerte híres nagytestu, bársonyos ménesi vörösborok és szelíd Királyleánykák vidékén létrejött pincészet 1999 óta arra törekszik, hogy e borvidék visszanyerje régi patináját, hírnevét. aMénes kiváló talajadottsága és az adriai éghajlathoz hasonló klíma szülte a borvidék büszkeségeit, a vörösborokat! Zászlósboruk a Kadarka, amibol régen a vörös aszút készítették.

Idekattintva kérem, tekintse meg az idevonatkozó képgalériát is!

{backbutton}